Délután 5 körül meghallgatható lesz a Portfolio Checklist mai adása, melyben Bod Péter Ákos lesz a vendégünk, akivel a magyar gazdaság belső és külső körülményeinek változásáról beszélünk majd. A volt jegybankár arról is elmondja véleményét, hogy miért nem mehetnek mostantól úgy a dolgok, mint eddig. A műsor második részében az agro-food szektor kihívásairól lesz szó, fókuszban az új uniós ciklussal.
Már a pandémia előtt is felmerült a kérdés, hogy vajon létezik-e egyáltalán független monetáris politika, és a kérdés mostanra még aktuálisabbá vált - vetette fel a közelmúltban tartott előadásában Király Júlia. A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke a Bod Péter Ákos 70. születésnapja alkalmából tartott tudományos konferencián értékelte a kelet-közép-európai régió monetáris politikáit.
Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:
A demográfiai válság, a munkaerőpiac egyensúlytalansága miatti gazdasági "szakadások" és a nemzetközi monetáris politikai szigorítás is olyan kockázatokat jelentenek, amelyek kizökkenthetik a magyar gazdaságot az elmúlt években megindult konvergenciájából - derült ki Budapest Economic Forum konferenciánk utolsó panelbeszélgetésben.
Magyarország már a kegyelmi időszak után áll, nem pedig előtte, mint ahogy azt Nagy Márton MNB-alelnök jelezte - hangzott el a Budapest Economic Forum utolsó panelbeszélgetésén. Erre rímelve ketten is megjegyezték, hogy lényeges közép távú gazdasági növekedési kockázat az, hogy mi lesz az EU-pénzekkel 2020 után. Egy harmadik szakértő szerint olyan növekedési modellre kell áttérni, ami nem az uniós transzferekre, a nyomott bérekre és a forint folyamatos leértékelésére alapul. Ehhez kézenfekvő lenne, ha elköteleződne Magyarország az euró mellett, de csak akkor, ha kellő gazdaságpolitikai fegyelem is társul hozzá, illetve az MNB érvelése szerint megfelelő gazdasági érettség is kell a pénzcseréhez.
Bod Péter Ákos közgazdász egyáltalán nem biztos abban, hogy a Fidesz jobboldali párt - derül ki a volt miniszter és egykori jegybankelnök HVG-nek adott interjújából.
Bár a forint racionalitással szembe menő erősítését nem támogatja, a közgazdasági logika alapján erősebb forint lenne indokolt - írja Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora a Világgazdaság véleményrovatában. Álláspontja szerint egyéni vagy csoportérdekből ezzel a logikával szembeszállni nem csak fölösleges, de káros is.
A jegybanktörvény legutóbbi módosításáról, a jelenlegi jegybankelnökről, az MNB alapítványairól és a kormány gazdaságpolitikájáról is kifejtette véleményét Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt MNB-elnök a Népszabadságnak adott interjújában.
A hatékonyság javulása nélkül a gyorsuló munkaerő-kivándorlás miatt kialakuló bérnyomás keményen megterheli a cégek nyerseségességét, beruházási képességet, illetve néhol a működési képességet is - fejtette ki Bod Péter Ákos a Világgazdaság hasábjain. A Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora szerint éppen ezért nem kerülhető el a versenyszféra, de főleg nem a közszféra hatékonysági nyomás alá helyezése.
Éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politikája alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között a Budapest Economic Forum panelbeszélgetése keretében. Surányi szerint ugyanis egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától, miközben a forintosítás után a lakosság már nem árfolyam, hanem kamatkockázattal fog szembenézni. Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései mind-mind ennek az autonómiának a megteremtése irányába mutattak, ráadásul sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, az NHP pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a rendszert. Karvalits Ferenc szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az NHP és az Önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata, illetve a magyar gazdaság tartós leszakadásának veszélyére figyelmeztetett. Bod Péter Ákos szerint Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét, ami a bérszint-növekedés mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást.
A pénzügyi felügyelet felelősségét firtatta Kupa Mihály és Bod Péter Ákos volt pénzügyminiszter, illetve jegybankelnök azon a panelbeszélgetésen, amely a mai HBLF pénzügyi csúcstalálkozón került sorra és az elmúlt hetekben kirobbant brókerbotrányokkal kapcsolatos véleményeket összegezte. Kupa Mihály volt pénzügyér Varga Mihály jelenlegi pénzügyi tárcavezetőnek is beszólt azzal, amikor azt firtatta, hogy az ő adójából is fizeti az állam a lakossági állampapírok megemelt kamatprémiumát a brókerbotrányok árnyékában.
Warren Buffett átadja a stafétabotot.
Nemzetbiztonsági aggályokat vet fel a döntés.
Földhöz szögezték a "madarakat".
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
